Az UEFA csak márciusban véglegesíti a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság pályázatának hivatalos feltételeit, de az már biztos, hogy nem egy vagy két ország, hanem Európa 13 nagyvárosa lesz a rendező. Ezt decemberben jelentette be hivatalosan Gianni Infantino, az európai szövetség (UEFA) főtitkára.

Michel Platini UEFA-elnök a lengyel-ukrán közös rendezésű Eb-n állt elő először a fenti elképzeléssel, ami a nemzeti szövetségekkel folytatott konzultációk során pozitív fogadtatást kapott. Az európai nagyvárosokban szétszórt Eb gazdaságilag kevésbé megterhelő a rendezők számára, emellett lehetőséget ad, hogy néhány kisebb nemzet is eséllyel pályázzon, például Magyarország.

Az UEFA szakbizottsága jelenleg a tervezet konkrét megvalósításán dolgozik, a kiszivárgott információk alapján azonban csökkent az esély, hogy hazánk is bekerüljön a 13 Eb-rendező közé. Az elképzelés szerint ugyanis csak olyan városok pályázhatnak majd, amelyek legalább két nemzetközi repülőtérrel rendelkeznek.

Túl nagy terhelést jelenthetne az EB-rendezés a hazai reptérnek

A "infrastruktúrális szűrőn" sok város fennakadhat, igaz, a rendezésre esélyesnek gondolt városok (London, Berlin, Isztambul, Madrid, Róma) továbbra is versenyben maradnak. Más kérdés, hogy a tényleges feltételek még nem nyilvánosak, így azt sem tudni, hogy Budapest mondjuk a pozsonyi vagy éppen a bécsi repülőteret mennyire sütheti el "sajátjaként" egy pályázat esetében.

Az MLSZ egyelőre a hivatalos pályázati anyagot várja, a repülőterekkel kapcsolatos kérdéskört a kiírás alapján fogják elemezni. Az UEFA korábban annyit írt elő, hogy a kiemelt labdarúgó eseményeket rendező városoknak 100 km-es körzetben rendelkezniük kell nemzetközi repülőtérrel. Budapest megfelel ennek a kitételnek.

Szintén problémát jelent, hogy Budapest nem rendelkezik az Eb-rendezés követelményeinek megfelelő stadionnal, de a jelenleg tervezési fázisban lévő új nemzeti stadionunk alkalmas lesz ilyen mérkőzések rendezésére.

A budapesti Eb-rendezés esélyeit valamelyest növelheti, hogy az UEFA szeretne kisebb nemzeteket is bevonni, ezért két olyan város is rendezhet, amelynek csak 30.000 nézős stadionja van. Ugyanakkor további tíz helyszínnek legalább 50.000 néző befogadására alkalmas létesítménnyel kell rendelkeznie, a negyeddöntőktől 60.000-re nő a nézőtéri igény, amely város pedig a két elődöntőt és a döntőt akarja megrendezni - a torna végső szakaszát egy helyszínen szeretné lebonyolítani az UEFA -, legalább 70.000-es stadionnal kell rendelkeznie.

A lebonyolítási terveket és a pályázati kritériumokat várhatóan az UEFA Végrehajtó Bizottságának március 28-i ülésén véglegesítik.